Elküldte a csajszit a tengerre. Ott sok a koktél, sok a pasi is, sok minden van. Fűszoknya, italozás, és mindeféle, ami eltart hajnalig, és másnap mosolyogva sétálhatsz tovább, a következő, végeérhetetlen kaland elé örök-elégedett, mosolygós filmeken.
Elküldte.
Aztán fogta, és összecsomagolta egy bőröndbe a morcit is, minden cuccával együtt, azt mondta, hülye vagy, máshol legyél hülye, nekem elegem van belőled, nem értem, miről hablatyolsz itt össze, nem értem, menj csak, jó dolgod lesz, morci lehetsz, ahogy csak akarsz és soha! soha nem fogok érte szólni, hogy az vagy, csak menj már, menj már innen el.
elküldte aztán a jegyzőt, felmondott neki, egyszerűen, nem kell többé vezetni a család könyvelését, ennyi, menjen, kap végkielégítést, meg minden, de ennyi volt, keressen más helyet, ajánlást is adunk, persze, a jó modor fontos.
...egyedül kuporgott a kicsi, egyedül egy sarokba, a csajszi nem táncolt neki, a morci nem piszkálta, verte, és nyomta a el, a jegyző pedig nem nyűgözte le többé fantasztikus számításainak őserdeivel. egyedül kuporgott, és nem értette - apu, hol vagy? kérdezte, és nem értette.. Apu! Merre vagy? Vigyázz rám - kérte, aztán kisétált a kicsi, az előszobába először és ott ült pár órát, napot, és várt, hogy jöjjön az apja, és sírt, és aztán kiment a bejárati ajtóhoz, aprócska szemei egy cetlire tévedtek, melyet képtelen volt elolvasni még, hiába tanítgatta, képezgette oly lankadatlan gőggel és hévvel a jó jegyző; ő csak nézte a jelentés nélküli apró rajzocskákból álló egyenes sorokat, melyeket apja firkált a nőnek egy sárga tapadóspapírra:
"Elmentem. Nem jöttél. A ház a tied, töltsd meg majd élettel, ha tetszik,
én elmentem, mert nem jöttél, hát elrendeztem helyetted is, míg távol vagy,
a ház üres, nem hagytam itt senkit..."
:(
